5. Stratégiai fókusz felállítása

Miután elkészültünk a környezetelemzéssel, feltérképeztük a könyvtárt érintő külső és belső változásokat, a következő lépés a stratégiai összpontosítás (fókusz) kidolgozása, megalapozása és a kívánatos jövőbeni állapothoz vezető út megállapítása.

Ki kell választani a főbb irányvonalakat, meg kell határozni azokat a területeket, melyek a siker szempontjából fontosak és fel kell térképezni a megvalósítás kritikus tényezőit.

A könyvtár céljainak és feladatainak világos megfogalmazása alapvetően fontos. Ezek leggyakrabban az átfogó cél, jövőkép és értékrendszer meghatározásával fejezhetők ki, melyeket a 9.2. –es melléklet ábrázol.

5.1. Az átfogó cél megfogalmazása

1. Mi a könyvtár szerepe? Mi a feladata?

A nagykőrösi Szabó Károly Városi Könyvtár közművelődési könyvtár, olyan fontos közösségi intézmény, melynek célja annak lehetővé tétele és ösztönzése, hogy egyének és csoportok részrehajlástól mentesen hozzáférjenek a könyvekhez, információkhoz, tudáshoz, az alkotó képzelet termékeihez. Feladata ösztönözni a használók részvételét a kultúra és a gazdaság területén, lehetővé tenni számukra az információhasználatot, segíteni a szabadidő hasznos eltöltésében. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a helyi közösség igényeire és törekvéseire.

2. Kik az ügyfelei? Milyen igényeknek kell eleget tenni?

A városi könyvtár ügyfeleinek körében előfordul minden korosztály, szinte minden foglalkozási ág, a gyerekektől kezdve a tanulókon át a szakmunkásig és a mérnökig. Ebből adódóan minden területen kész kell legyen a tájékoztatásra, állományának minden téren helyt kell állni és ha ez túlmutat a helyi lehetőségeken, akkor könyvtárközi kölcsönzéssel kell megoldani a felmerülő problémákat. Különösen nagy az igény az igényes szórakozás területén, a mezőgazdaság és gazdálkodás terén, a pedagógiában és a jog berkeiben.

5.2. A jövőkép megfogalmazása

1. Mi akar lenni, hova szeretne eljutni a könyvtár?

A Szabó Károly Városi Könyvtár egy olyan közművelődési intézmény szeretne lenni, amely nagy szerepet játszik a város kulturális életében, megteremteni azt a légkört, ami indíttatja az olvasókat, hogy még jobban a könyvtár szolgáltatásai fele forduljanak. Szeretné elérni azt a rangos intézményi szintet, amikor is szervesen részt vesz a művelődési életben. A közeljövő terveiben ott áll egy olyan könyvtár képe, amely hálózati központként koordinálja a helyi városi könyvtári hálózatot, megteremtve annak lehetőségét, hogy hozzáférhető adatbázisokban az olvasók rendelkezésére álljon szinte az egész város könyvtállománya és másféle dokumentumgyűjteménye. Alapterülete növelésével szeretné megteremteni annak a még jobb lehetőségét, hogy az olvasók még szebb, kulturáltabb, esztétikusabb környezetbe jöhessenek tanulni, olvasni, böngészni, igényesen szórakozni.

2. Mi a kívánatos helye a piacon?

A városi könyvtár szolgáltatásai ingyenesek és ezt a jövőben is szeretné ilyen formában megtartani, az alapszolgáltatásokat tekintve. Az Internet használata jövő évtől térítéses lesz, de minden más tevékenység ellenszolgáltatás nélküli marad. Nem kíván versenytársa lenni sem a városi videotékáknak, sem az Internet-szolgáltatóknak, sem az Arany János Művelődési Központnak. A könyvtár elsődleges feladata az olvasók szolgálata és nem célja betörni az új értelemben vett kulturális piacra, ami nem azt jelenti, hogy működéséhez nem kívánja felhasználni a modern piaci lehetőségeket.

5.3. Az értékrendszer megfogalmazása

1. Hogyan akarják munkájukat végezni a könyvtárosok?

Könyvtárosnak lenni nem elég ismerni a szakma csínját-bínját. Nem elég ismerni a munkafolyamatokat, nem elég csak szakszerűnek lenni, nem elég csak munkának tekinteni. Könyvtárosnak lenni ennél sokkal több. Szeretni kell mindazt, amit a könyvtár jelent. Szeretni kell a helység hangulatát, a könyvek sokaságát, a tudatot, hogy kulturális kincsek megörzői és átadói vagyunk. Ápolni kell mindazt, amit még hagyományos módon könyvtárnak nevezünk. Belülről kell érezni a szépségét. És sosem elfelejteni, hogy mi vagyunk a könyvtárért, mi vagyunk az olvasóért és nem fordítva.

A Szabó Károly Városi Könyvtár kislétszámú intézmény, ebből adódóan valamivel könnyebb az előbb ecsetelt légkört megteremteni, ami sajnos nem mindig sikerül. A könyvtárosok az alapvető szakmai értékeket az következőkben foglalhatják össze:

· az egyének és a közösség szolgálata, beleértve a társadalmi felelősséget,

· az igazságosságra való törekvés, a tudás előmozdítása,

· az információhoz és tudáshoz való egyetemes hozzáférés,

· pártatlanság a dokumentumok beszerzésében és szolgáltatásában,

· a kulturális örökség megőrzése,

· szakmai kompetencia és annak folyamatos továbbfejlesztése.

2. Melyek a fő meggyőződéseik, elképzeléseik, irányító alapelveik?

Abban mindannyian egyetértenek, hogy a könyvtár jó működésének alapelvei a következők: a megfelelő színvonalú szolgáltatás, hatékonyság, minőség, innováció, tisztesség, részvétel és továbbképzés. Természetesen nem minden pontban csengenek tökéletesen össze a vélemények, de az alapvető dolgokban egyöntetű az álláspont. A jó működés érdekében nem lehet figyelmen kívül hagyni a gyűjtemény integritását, sokféleséget magában hordozó egységét, az erőteljes használóközpontúságot, a nyílt kommunikációt és a munkatársak igényeivel való törődést.

Mivel a Szabó Károly Városi Könyvtár egy kis intézmény, úgy az állományát, a használóit, mint a munkatársait tekintve, ezért stratégiai tervében, amit 3 évre szeretne megtervezni, a könyvtár egésze áll. Egyik részlege sem olyan önálló, hogy különállóan lehetne és kellene foglalkozni vele. Természetesen vannak prioritásokkal rendelkező részterületei, vannak olyan kulcsfontoságú területek, melyeket a siker érdekében jobban ki kell emelni. A tervezés folyamatában figyelembe kell venni a megvalósítás kritikus tényezőit is.

Ezeknek fényében megfogalmazható, hogy a könyvtár stratégiai tervének elsődleges feladatának tekinti a további gépesítést, a gépi információkhoz való még teljesebb hozzájutást. Mindent megtesz a városi hálózat üzembehelyezéséért, annak jó működéséért. Az állomány fejlesztésében a megszokott vonalat követi. A könyvtári területek megnövelésével szeretné polcra helyezni az ajándékba kapott és raktárba helyezett állományt. Nem kisebb feladat az új olvasóterem beüzemelése, az olvasók átszoktatása a gépi katalógus használatára. Természetesen állandó jelentőséggel fog továbbra is bírni a munkatársak folyamatos képzése annak a célnak az elérésében, hogy minél jobb szakemberekkel rendelkezzen a könyvtár. Ennek a problémának a kapcsán megjegyzendő, hogy országos szinten is történtek intézkedések. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiadott tájékoztatóban megfogalmazottak a továbbképzést segítik. Minden könyvtárvezetőnek 7 éves továbbképzési tervet kell készíteni, amely terv 2 éves ütemtervekből áll majd. A továbbképzésekhez szükséges pénzeket a minisztérium biztosítja és ez széles távlatokat nyit a könyvtárak előtt. A tájékoztató konkrétan közli a lehetséges képzési formákat.[1]

Mindezen feladatokat 3 éven belül szeretné elérni, megpróbálva az anyagi hiányokat a megszokott alapítványi lehetőségekkel pótolni. A három éves terv elkészítése azért is helyesebb, mert belefér a megbízási ciklus terjedelmébe. Nem lenne helyes hosszabb távra tervezni, hisz minden vezetőnek megvannak a saját ötletei, tervei és ezt tiszteletben kell tartani.

A kritikus tényezők között figyelembe kell venni a tárgyi és szellemi feltételeket. Felelőtlenség lenne azt hinni, hogy mindezen feladatok végrehajtására lesz elegendő pénz és elegendő hozzáállás. Ezért nagyon szigorúan tekintve, de megengedve egy csipetnyi optimizmust, azt gondolom, hogy mivel a siker titka nagy mértékben függ a hozzáállástól és kőkemény kitartástól, ezeket a terveket reálisnak lehet tekinteni. Egyébként is egy jó stratégiai terv mindig lehetőséget ad a változtatásokra, flexibilis és rugalmas. A stratégiától a cselekvésig általános folyamatábráját a 9.3. –as mellékletben láthatjuk.

Mindezen tények figyelembe vételével készítettem el a három éves stratégiai tervet.

Tartalom Következő

[1] Tájékoztató: a muzeális intézmények, a könyvtári, a közművelődési, levéltári intézmények fenntartói és igazgatói számára ''A kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/ 2000.(I.14.)NKÖM rendelet'' végrehajtásához., Budapest, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 2000, 12-17. p.