Könyvtárak Nagykőrösön
A Szabó Károly Városi Könyvtár története
A könyvtár fejlődése az
1980-as években
Örvendetes esemény volt a régi, elavult
fűtésrendszer gázfűtéses kialakítása a 70-es évek közepén, majd 1978.-1979. a
gyermekrészleg új épületbe költözött / Dalmady Gy.u.8./ , ahol esztétikus, rendezettebb
környezet várta a gyerekeket. A felnőttrészleg kényelmesebben elfért a régi
épületben, bár a helyhiány csak enyhült, teljesen nem szűnt meg. Néhány év
alatt azután újra minden polc és raktár teljesen megtelt, a ritkán keresett
könyvek dobozban, a polcok alatt nyertek elhelyezést. Éveken keresztül a
tűzrendészeti és munkavédelmi felügyelet kimutatta, az épület elavult,
tűzveszélyes villanyhálózatát, a statikailag elrongálódott épület állapotát.
1984. októberében elkezdődött a könyvtár
felújítása, április 30-ig a villanyhálózatot hozták rendbe, mely korszerű, az
igényeknek megfelelő. Új, tiszta környezet fogadta az olvasókat. A felújítás
idején a könyvtár nem zárt be, hanem csökkentett állománnyal próbálta feladatát
ellátni. A zsúfoltság sajnos megmaradt, a könyvek rendkívül nehezen
hozzáférhető az olvasók és könyvtárosok számára egyaránt. Kézikönyvek egy része
nincs megfelelő helyen, amely a kutatók számára nehézséget jelent, a
helybenolvasási lehetőségek is korlátozottak. A hanglemezek raktározása nem
megfelelő, így az állomány egy része deformálódik.
A megnövekedett igények, a mind nagyobb
értéket képviselő könyvállomány biztonságos elhelyezése egyre sürgetőbbé tett
egy új könyvtár építését. Az igény megfogalmazódott, a megvalósulás azonban
mind a mai napig várat magára. A könyvtár igazgatónője, Freitag Magda 1979-ben
meghalt, ezután 1982. májusáig, négy igazgató váltotta egymást. Ebben az
időszakban több személyi változás is történt, mely a szakképzettségi szintet
hátrányosan befolyásolta. A sűrű igazgatóváltás nem használt a könyvtár
ügyének, hiszen egy "B" típusú könyvtár vezetőjének szerteágazó
feladatai vannak, s ilyen rövid időszak alatt sem áttekinteni, sem pedig
kézbevenni nem lehet a rábízott feladatot. A legalapvetőbb kérdés a könyvtári
koncepciók kialakítása így megoldatlanná vált. 1982. május 15-én új
könyvtárigazgatót, Barta Istvánnét nevezték ki a könyvtár élére, aki feladatul
kapta a könyvtári munka ujjászervezését, valamint a megcsappant presztízs visszaszerzését.
1982. októberétől új autós könyvtáros látja el a külterületi feladatokat,
novembertől módszertanos könyvtárossal, 1983-ban szakképzett
gyermekkönyvtárossal és egy plusz feldolgozóval gyarapodott a kollektíva. Ekkor
már 11 főfoglalkozású dolgozója volt a könyvtárnak, ez a létszám a mai napig
nem változott. Az 1981.évi 30%-os szakképzettségi arány 1983-ra 66%-ra
növekedett.
A 80-as években szépen fejlődött a
könyvtárállomány, az éves beszerzési keret már meghaladta a 200 000,-Ft-ot. A
könyvtárnak gyűjtőköri szabályzata nem volt és csak 1984-85-ben készült el. A
Szervezeti és Működési Szabályzat foglalkozott a könyvtár gyűjtőkörével. A
gyűjtemény szerzeményezése első sorban az ÁKV megrendelő jegyzéken az "Új
könyvek" alapján történt. Természetesen a hiányzó könyveket
antikvár-vásárlással, illetve a helyi ÁFÉSZ könyvesboltból pótolták. Új
információ hordozók kerültek a könyvtárba, sikerült kialakítani egy gazdag
zenei állományt, sajnos helyhiány miatt ennek hozzáférhetősége rendkívül
korlátozott volt, s az a mai napig is. Egyre több folyóirat járt a könyvtárba,
számuk ezekben az években már a 200 felé közelített. A lapok ugrásszerű
gyarapodása szükségszerűvé vált, hiszen az olvasók növekvő igényei
megkövetelték. Kiemelkedő feladatává vált a helyismereti anyag gazdagítása. Az
Arany János Múzeummal és a Pest megyei Levéltár Nagykőrösi Osztályával
együttműködve közös cél volt, hogy valamennyi Nagykőrössel foglalkozó kiadvány
helyet kapjon a 3 intézmény valamelyikében.
A 80-as években a beiratkozott olvasók
száma már meghaladta a 2000-et. A könyvtár állománya a viszonylag jó pénzügyi
lehetőségeknek köszönhetően 93 000 dokumentum egységre szaporodott. A
középiskolások és szakmunkástanulók részére rendhagyó irodalomórákat, minden
évben könyvtárhasználati, könyvtárismereti vetélkedőket rendezett az intézmény.
Sok rangos rendezvényre került sor a felnőtt- és a gyermekrészlegben. Benedek
István, Hegedűs Géza, Varga Domokos, Nemere István, Janikovszky Éva látogatott
el Nagykőrösre, hogy találkozzon az olvasókkal. Könyvtári kis közösségek
alakultak, Irodalombarát Kör a felnőttrészlegben, Könyvbarát Klub a
gyermekrészlegben. Nyaranta olvasótáborban vehettek részt az érdeklődő kis
diákok, minden évben tíz napos vidám táborozást szerveztek a könyvtárosok, D.
Nagy Évával tanulmányozták a résztvevők a növényvilágot, Schmidt Egonnal a
madárvilágot. A 15 év alatt sokszínűvé vált szolgáltatások színes skálája és a
különböző foglalkozások a jó szándékú törődés mellett sem voltak eléggé
látogatottak. Az egyre színvonalasabbá váló olvasószolgálati munka mellett
fontos és alapvető volt a dokumentumok feldolgozása, feltárása. Bizony a sűrű
igazgató váltás, a szakember hiány 1982-re nagy lemaradást okozott e téren, de
ezt a hiányosságot 1985-re helyrehozták az új szakképzett könyvtárosok.
A korszerű katalógus építés segítségével
az olvasók és a könyvtárosok biztos képet kaphatnak a könyvtárban lévő
állományról. Céljuk a könyvtárlátogatók katalógushasználatra való nevelése.
A szakmai önműveléshez nyújtott segítséget
a különféle ajánlóbibliográfiák készítése, amelyek elsősorban pedagógiai,
politikai és mezőgazdasági témájúak voltak.
1971-ben művelődési autót kapott a
könyvtár, mely új feladatok elé állította a könyvtári kollektívát.
Természetesen ezzel együtt új lehetőségek nyíltak a könyvtár városi szerepében.
Minden külterületi kölcsönzőhelyet az autó látott el könyvanyaggal. A
tanyavilágban biztosított filmvetítést. A kölcsönzőhelyek állományát
kéthavonként cserélték. Az autó programjában szerepelt a művelődési ház
művészeti csoportjainak szállítása a vidéki szereplésekre.
A Városi Tanács Könyvtára 1982-től
újjászervezte a külterületi kölcsönzést, figyelembe véve a Termelőszövetkezeti
dolgozók munkaidejét. Mindkét TSZ-központban és Erdőgazdaságban letéti helyet
hozott létre, majd 84-ben az Öregek Napközi Otthonában. Így a letétihelyek
száma 9-re növekedett. A Városi Tanács Könyvtára 1982. november 15-től
megkezdte az egységes ellátórendszer kiépítését. A rendszer a város általános
iskoláira terjedt ki, ezek könyvtárait koordinálta bővítve lehetőségeiket. Első
lépcsőként az újonnan épült Petőfi Sándor Általános Iskola könyvtára lépett be
a hálózatba. Az iskolai könyvtár kettős funkciót látott el, mivel a Vági István
lakótelepen működött, ezért az itt élő családok is igénybe vehették
szolgáltatásaikat. Sajnos a széleskörű propaganda mellett sem volt megfelelő
számú olvasója, feltételezett oka, hogy az iskolai-lakótelepi könyvtár
állománya nem nyújtotta azt a széles választékot, amit a Városi Könyvtár
biztosított. 1984-ben a járások megszűnésével az új vonzáskörzetek kialakítása
tovább szélesítette a könyvtár tevékenységi körét. Kocsér és Nyársapát
Klubkönyvtárainak módszertani segítséget nyújt a könyvtár. Az évek során a
Városi Tanács Könyvtára minden területen igyekezett a közművelődési
tevékenységbe bekapcsolódni, differenciált feladatokat ellátni. Koordinálta a
városban és vonzáskörzetében folyó tevékenységet, tovább szélesítve ezt az
ellátórendszer kialakításával. Programjaival hozzájárult a lakosság
megnövekedett szabadidejének hasznos eltöltéséhez. A növekvő igények
kielégítése, az egyre nagyobb társadalomi elvárások teljesítésének érdekében
fokozatosan javítani kellett az objektív és szubjektív feltételeket. Ezek
megvalósításához nagy segítséget nyújtott a város vezető testületeinek
támogatása, továbbá a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtárigazgatója és
Módszertani Osztályának segítése.