Könyvtárak Nagykőrösön

A Szabó Károly Városi Könyvtár története

A könyvtár fejlődése az 1980-as években

Örvendetes esemény volt a régi, elavult fűtésrendszer gázfűtéses kialakítása a 70-es évek közepén, majd 1978.-1979. a gyermekrészleg új épületbe költözött / Dalmady Gy.u.8./ , ahol esztétikus, rendezettebb környezet várta a gyerekeket. A felnőttrészleg kényelmesebben elfért a régi épületben, bár a helyhiány csak enyhült, teljesen nem szűnt meg. Néhány év alatt azután újra minden polc és raktár teljesen megtelt, a ritkán keresett könyvek dobozban, a polcok alatt nyertek elhelyezést. Éveken keresztül a tűzrendészeti és munkavédelmi felügyelet kimutatta, az épület elavult, tűzveszélyes villanyhálózatát, a statikailag elrongálódott épület állapotát.

1984. októberében elkezdődött a könyvtár felújítása, április 30-ig a villanyhálózatot hozták rendbe, mely korszerű, az igényeknek megfelelő. Új, tiszta környezet fogadta az olvasókat. A felújítás idején a könyvtár nem zárt be, hanem csökkentett állománnyal próbálta feladatát ellátni. A zsúfoltság sajnos megmaradt, a könyvek rendkívül nehezen hozzáférhető az olvasók és könyvtárosok számára egyaránt. Kézikönyvek egy része nincs megfelelő helyen, amely a kutatók számára nehézséget jelent, a helybenolvasási lehetőségek is korlátozottak. A hanglemezek raktározása nem megfelelő, így az állomány egy része deformálódik.

A megnövekedett igények, a mind nagyobb értéket képviselő könyvállomány biztonságos elhelyezése egyre sürgetőbbé tett egy új könyvtár építését. Az igény megfogalmazódott, a megvalósulás azonban mind a mai napig várat magára. A könyvtár igazgatónője, Freitag Magda 1979-ben meghalt, ezután 1982. májusáig, négy igazgató váltotta egymást. Ebben az időszakban több személyi változás is történt, mely a szakképzettségi szintet hátrányosan befolyásolta. A sűrű igazgatóváltás nem használt a könyvtár ügyének, hiszen egy "B" típusú könyvtár vezetőjének szerteágazó feladatai vannak, s ilyen rövid időszak alatt sem áttekinteni, sem pedig kézbevenni nem lehet a rábízott feladatot. A legalapvetőbb kérdés a könyvtári koncepciók kialakítása így megoldatlanná vált. 1982. május 15-én új könyvtárigazgatót, Barta Istvánnét nevezték ki a könyvtár élére, aki feladatul kapta a könyvtári munka ujjászervezését, valamint a megcsappant presztízs visszaszerzését. 1982. októberétől új autós könyvtáros látja el a külterületi feladatokat, novembertől módszertanos könyvtárossal, 1983-ban szakképzett gyermekkönyvtárossal és egy plusz feldolgozóval gyarapodott a kollektíva. Ekkor már 11 főfoglalkozású dolgozója volt a könyvtárnak, ez a létszám a mai napig nem változott. Az 1981.évi 30%-os szakképzettségi arány 1983-ra 66%-ra növekedett.

A 80-as években szépen fejlődött a könyvtárállomány, az éves beszerzési keret már meghaladta a 200 000,-Ft-ot. A könyvtárnak gyűjtőköri szabályzata nem volt és csak 1984-85-ben készült el. A Szervezeti és Működési Szabályzat foglalkozott a könyvtár gyűjtőkörével. A gyűjtemény szerzeményezése első sorban az ÁKV megrendelő jegyzéken az "Új könyvek" alapján történt. Természetesen a hiányzó könyveket antikvár-vásárlással, illetve a helyi ÁFÉSZ könyvesboltból pótolták. Új információ hordozók kerültek a könyvtárba, sikerült kialakítani egy gazdag zenei állományt, sajnos helyhiány miatt ennek hozzáférhetősége rendkívül korlátozott volt, s az a mai napig is. Egyre több folyóirat járt a könyvtárba, számuk ezekben az években már a 200 felé közelített. A lapok ugrásszerű gyarapodása szükségszerűvé vált, hiszen az olvasók növekvő igényei megkövetelték. Kiemelkedő feladatává vált a helyismereti anyag gazdagítása. Az Arany János Múzeummal és a Pest megyei Levéltár Nagykőrösi Osztályával együttműködve közös cél volt, hogy valamennyi Nagykőrössel foglalkozó kiadvány helyet kapjon a 3 intézmény valamelyikében.

A 80-as években a beiratkozott olvasók száma már meghaladta a 2000-et. A könyvtár állománya a viszonylag jó pénzügyi lehetőségeknek köszönhetően 93 000 dokumentum egységre szaporodott. A középiskolások és szakmunkástanulók részére rendhagyó irodalomórákat, minden évben könyvtárhasználati, könyvtárismereti vetélkedőket rendezett az intézmény. Sok rangos rendezvényre került sor a felnőtt- és a gyermekrészlegben. Benedek István, Hegedűs Géza, Varga Domokos, Nemere István, Janikovszky Éva látogatott el Nagykőrösre, hogy találkozzon az olvasókkal. Könyvtári kis közösségek alakultak, Irodalombarát Kör a felnőttrészlegben, Könyvbarát Klub a gyermekrészlegben. Nyaranta olvasótáborban vehettek részt az érdeklődő kis diákok, minden évben tíz napos vidám táborozást szerveztek a könyvtárosok, D. Nagy Évával tanulmányozták a résztvevők a növényvilágot, Schmidt Egonnal a madárvilágot. A 15 év alatt sokszínűvé vált szolgáltatások színes skálája és a különböző foglalkozások a jó szándékú törődés mellett sem voltak eléggé látogatottak. Az egyre színvonalasabbá váló olvasószolgálati munka mellett fontos és alapvető volt a dokumentumok feldolgozása, feltárása. Bizony a sűrű igazgató váltás, a szakember hiány 1982-re nagy lemaradást okozott e téren, de ezt a hiányosságot 1985-re helyrehozták az új szakképzett könyvtárosok.

A korszerű katalógus építés segítségével az olvasók és a könyvtárosok biztos képet kaphatnak a könyvtárban lévő állományról. Céljuk a könyvtárlátogatók katalógushasználatra való nevelése.

A szakmai önműveléshez nyújtott segítséget a különféle ajánlóbibliográfiák készítése, amelyek elsősorban pedagógiai, politikai és mezőgazdasági témájúak voltak.

1971-ben művelődési autót kapott a könyvtár, mely új feladatok elé állította a könyvtári kollektívát. Természetesen ezzel együtt új lehetőségek nyíltak a könyvtár városi szerepében. Minden külterületi kölcsönzőhelyet az autó látott el könyvanyaggal. A tanyavilágban biztosított filmvetítést. A kölcsönzőhelyek állományát kéthavonként cserélték. Az autó programjában szerepelt a művelődési ház művészeti csoportjainak szállítása a vidéki szereplésekre.

A Városi Tanács Könyvtára 1982-től újjászervezte a külterületi kölcsönzést, figyelembe véve a Termelőszövetkezeti dolgozók munkaidejét. Mindkét TSZ-központban és Erdőgazdaságban letéti helyet hozott létre, majd 84-ben az Öregek Napközi Otthonában. Így a letétihelyek száma 9-re növekedett. A Városi Tanács Könyvtára 1982. november 15-től megkezdte az egységes ellátórendszer kiépítését. A rendszer a város általános iskoláira terjedt ki, ezek könyvtárait koordinálta bővítve lehetőségeiket. Első lépcsőként az újonnan épült Petőfi Sándor Általános Iskola könyvtára lépett be a hálózatba. Az iskolai könyvtár kettős funkciót látott el, mivel a Vági István lakótelepen működött, ezért az itt élő családok is igénybe vehették szolgáltatásaikat. Sajnos a széleskörű propaganda mellett sem volt megfelelő számú olvasója, feltételezett oka, hogy az iskolai-lakótelepi könyvtár állománya nem nyújtotta azt a széles választékot, amit a Városi Könyvtár biztosított. 1984-ben a járások megszűnésével az új vonzáskörzetek kialakítása tovább szélesítette a könyvtár tevékenységi körét. Kocsér és Nyársapát Klubkönyvtárainak módszertani segítséget nyújt a könyvtár. Az évek során a Városi Tanács Könyvtára minden területen igyekezett a közművelődési tevékenységbe bekapcsolódni, differenciált feladatokat ellátni. Koordinálta a városban és vonzáskörzetében folyó tevékenységet, tovább szélesítve ezt az ellátórendszer kialakításával. Programjaival hozzájárult a lakosság megnövekedett szabadidejének hasznos eltöltéséhez. A növekvő igények kielégítése, az egyre nagyobb társadalomi elvárások teljesítésének érdekében fokozatosan javítani kellett az objektív és szubjektív feltételeket. Ezek megvalósításához nagy segítséget nyújtott a város vezető testületeinek támogatása, továbbá a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtárigazgatója és Módszertani Osztályának segítése.


Tartalom Következő