Könyvtárak Nagykőrösön
A Szabó Károly Városi Könyvtár története
A könyvtár 1960 és 1970
közötti alakulása
Az ötvenes évek , illetve az ország
felszabadulását követő történelmi időszak politikai szerepe a korszaknak
megfelelően pozitívan segítette a város kulturális - azon belül is a könyvtár
életének fejlődését. Az első lépésektől kezdve a szívós, kitartó munka meghozta
gyümölcsét mind a 60-as évekig kialakult valódi közművelődést szolgáló
könyvtárnak, mind pedig a városi kulturális életnek.
Még mindig mostoha körülmények között - a
filmszínház helyiségében - működött a könyvtár, bár már ígéretet kapott az új,
tágas hely elfoglalására.
1960-ban az addig zárt könyvtár
szabadpolcos rendszerű lett, a könyvek nagy részéből, már önállóan
válogathattak a látogatók. Az ifjúsági irodalmat külön polcrendszeren helyezték
el. A könyvtár állományának jelentős részét alkották a mezőgazdasági témájú
könyvek, ez természetes, hiszen Nagykőrös lakosságának nagy része mezőgazdasági
munkával kereste a kenyerét. Nagykőrös város hatalmas határa, tanyavilága
elvárta a minél több letéti kölcsönzőhely létesítését.
Az évek folyamán a szakképzésnek és az
önképzésnek köszönhetően egyre nőtt a könyvtárosok szakmai tudása. Alapvető
volt az érettségi bizonyítvány, és az állandó továbbképzésen kívül helyi
eszközökkel segítették egymást szakmai ismereteik, és műveltségük szintjének
emelése érdekében. Ezt bizonyítja, hogy 1960-ra elkészült a könyvtár
katalógusa. A könyvtári szolgáltatás tere is bővült, kialakították az
olvasótermet, ahol a folyóiratok, kézikönyvek, lexikonok használatára már
helyben olvasási lehetőséget tudtak biztosítani. A diafilmeket-melyeket 1958
óta szerzeményeznek - a kölcsönzés mellett, hasznos vetítéssel egybekötött
könyvtári gyermekprogramok szervezésénél is használták. Irodalmi,
mezőgazdasági, politikai témájú előadásokat tartottak, író- olvasó találkozókat
szerveztek, ezek nagy népszerűségnek örvendtek a korabeli dokumentumokban
található beszámolók szerint.
1961. júliusában az egész könyvállomány
szabadpolcra került. Ennek ellenére a kölcsönzési feladatok ellátását
nehezítette a még mindig fennálló rossz körülmény, pl. "... elmondhatjuk,
hogy egész esztendőn keresztül helyszűkében szenvedtünk, ami a kölcsönzés
lebonyolításában is sok nehézséget okozott, de más, belső munkákat is erősen
akadályozott. A rossz világítás- ami elháríthatatlan, mert a Filmszínház
villamosberendezése nem bírja a terhelést - az egyébként is sötét
könyvtárhelyiség, az átfestésre szoruló falak, a hideg kőpadló, a tüzelés
körüli nehézségek- a tűzrevalót már az új könyvtárhelyiségből kellett
hordanunk, mivel a Filmszínház vezetője nem engedte meg a pincehasználatot-
megnehezítették a munkát , s eredményeinken, illetve az elmaradt munkában meg
is mutatkoztak."/32/
Igyekeztek az olvasókat megtanítani a
kiépült katalógus használatára. A visszahozott könyvek naprakész raktározása
rászoktatta az olvasókat a polcok közötti tájékoztatásra, könyvválogatásra, s
egyben esztétikai ízléskultúrájuk formálására. 1962. márciusában a régóta
felvetett terv létrejött, a könyvtár új, tágasabb helyre költözött a Széchenyi
tér 2. számú házba. Az épületben egy kölcsönző helyiség, egy irodahelyiség és
egy udvarról nyíló külön manzárd helyiség kapott helyet. Sajnos az ifjúság
számára kialakítható tér itt sem jöhetett létre, pedig ekkor már a kis olvasók
száma egyre rohamosabban növekedett és ezáltal szükséges lett volna számukra is
biztosítani a szabad válogatást az életkoruknak megfelelő állományából. Az
épületbe való beköltözés után vált nyilvánvalóvá, hogy ez is csak átmeneti
megoldást jelent a könyvtár számára. A raktározási gondok, a
folyóirat-raktározás, a ruhatár kérdése, stb. mind megoldatlan volt.
Bizony komoly erőfeszítést jelentett
azokban az években a könyvtárosok könyvtári feladatainak, napi munkájának
eredményes elvégzése, zökkenőmentes munkája. Munkájukat a városi "
Vizsgáló Bizottság " így értékelte 1963.augusztus 24-én :
"... A jövő feladatait tekintve a
Bizottság megállapította, hogy a tervezése reális. Meg kell azonban állapítani,
hogy jelenleg a meglevő létszámmal, de az elhelyezési viszonyok miatt is - a
könyvtár dolgozóinak megfeszített munkát kell végezni, hogy tervüket
teljesítsék. A vizsgálatot végző bizottság álláspontja az, hogy a Városi
Pártbizottságnak segítséget kell nyújtani a könyvtárnak azon a terén, hogy mind
személyi, s anyagi tekintetben megkapja a kellő támogatást a jövőben végzendő
zökkenőmentes munkához. ... A bizottság megállapítása szerint a városi könyvtár
az adottságokat figyelembe véve még a fennálló kisebb hiányosságok mellett -
kiemelkedően jó munkát végzett."/33/
A könyvbeszerzés nemcsak anyagi lehetőség
függvénye volt, hanem a könyvkiadásé is. Mind szélesebb körű, művelt közönség
alakult ki. Kiemelt munkatervi feladatnak tekintették a szépirodalomra való
olvasói nevelést, úgy az állomány gyarapításában, mint a könyvajánlásnál.
A propaganda munka egészéből csak néhányat
kiemelve : könyvtárlátogatások, bibliográfiák, könyvjegyzékek eljuttatása, a
felnőttoktatás előadóknak, hallgatóknak, kiállítások, stb. A könyvtár referensz
munkája az előző évekhez képest rohamosan javult, ezt az egyre szakképzettebb
könyvtárosok munkájának köszönhetjük, hiszen az emberek nemcsak egy-egy jó
könyvért, hanem problémájukra, kérdésükre választ keresve is felkeresték az
intézményt. Ezek a növekvő feladatok , és nem utolsósorban a különböző határozatok,
rendeletek a könyvtárosok felelősségét nagy mértékben növelték.
A városban egyre növekedett azoknak az
olvasóknak a száma , akik teljesen megbíztak a könyvtárosok értékítéletében,
tájékozottságában. A könyvtári dolgozók szinte minden tagja továbbtanulással,
szakmai továbbképzéssel fejlesztette szakmai tudását. 1967. február 01-én immár
negyedik alkalommal költözött a könyvtár, ekkor újra a Széchenyi tér 6. számú
épületben kapott helyet, ahol mind a mai napig működik.
Minőségileg sokat nyert elhelyezésében;
kultúráltabb környezetben, bontottabb egységekben válogathattak az olvasók - a
könyvtár szolgáltatásai bővültek, a folyóvíz, pince, a raktártér mellett
különválasztott gyermekkönyvtár és felnőtt szabadpolcos kölcsönző, valamint a
jól felszerelt olvasóterem állt a lakosság rendelkezésére. Mindezek ellenére
sajnos az alapterülete kisebb volt az előző könyvtár helyiségnél, így még
sürgetőbbé vált a már 1961. évi VB határozat megvalósítása, mely külön önálló
gyermekkönyvtár létesítését sürgette. Végre sikerült kialakítani az önálló
gyermekrészleget is. Szakképzett gyermekkönyvtáros feladata volt a gyermekek
olvasóvá nevelése. Sok rendezvényt, gyermekfoglalkozást tartottak, különféle
pályázatokat hirdettek, ezek igen nagy népszerűségnek örvendtek. A bútorzata,
berendezése még mindig elavult volt, az évek során egészült ki csak egy-egy,
nem is mindig új, s a régiek stílusát általában nem követő bútordarabbal. Ezért
sem a célszerűség, sem az esztétikai követelményeknek nem felelt meg.
A könyvtár állománya ez évek során nőtt
annak ellenére, hogy a rongálódás és avulás miatt jelentékeny mennyiségű könyv
került kivonásra. Néhány adat összehasonlításként:
|
Év |
Kötetszám |
Egy lakosra jut |
|
1962 |
18 446 |
0,73 |
|
1965 |
26 264 |
1,05 |
|
1966 |
28 748 |
1,13 |
|
1967 |
29 707 |
1,18 |
A célt, hogy egy lakosra egy könyv,
sikerült elérni, ehhez az állományemelkedéshez jelentősen járultak hozzá
társadalmi erőforrások.
A könyvállomány növekedése természetesen
maga után vonta a kölcsönzési növekedést, mely a választék bővüléséből is
adódott. A külterületi kölcsönzés tervszerűbbé vált, különösen jól működtek a
klubokban a kölcsönzőhelyek, melyek ellátását a ceglédi járás kezelésében lévő
művelődési autó oldotta meg.
Nem volt kielégítő azonban a más
könyvtárakkal való rendszeres kapcsolat. Az ad hoc jellegű módszertani és egyéb
segítségnyújtás helyett a tervszerű, jól átgondolt kapcsolat kiépítése nem volt
meg úgy a szakszervezeti, mint az iskolai könyvtárakkal.
A könyvtár 1967. és 1968. évi felmérő és
elemző munkája során munkatervét módosította. A szakszervezeti és iskolai
könyvtárakkal egyre szorosabb lett az együttműködése. "A szakszervezeti
könyvtáraktól rendszeres tájékoztatást kapunk és kaptunk, többször együtt
látogattuk végig a kisebb egységeket. Figyelembe vettük és vesszük az iskolák
tanulói és tanárai könyvtári szükségleteit, s a szakszervezetiekét is az
állományfejlesztésnél."/34/
A könyvtár legfontosabb funkcióját - az
olvasók ellátását - egyre nehezebben tudta fenntartani. Igaz, a statisztikai
adatok még nem tükrözték a visszaesést - ez inkább a külterületi kölcsönzés
számadataiban mutatkozott meg:
|
Év |
Olvasók száma |
Látogatók száma |
Kölcsönzött kötetek száma |
|
1968 |
3 296 |
26 836 |
84 801 |
|
1969 |
3 314 |
29 017 |
91 580 |
Külterület:
1969. I. negyedév: 647 olvasó,
1970. I. negyedév: 553 olvasó.
A jelentésekből kitűnik, hogy az olvasók
csökkenését a rohamosan elterjedő TV térhódításával magyarázzák, és a
külterületi kölcsönzést rendszeresen biztosító művelődési autó hiányával. A
könyvtárosok felismerték, hogy az évek során bevált propagandamunkát újszerű
tevékenységgel kell színezni. Sajnos ez években megkezdődik a fluktuáció, a
szervező könyvtárosok állandó cserélődése.
Országos, de helyi felismerés is, hogy ha
távlatban a könytárak olvasókat akarnak, a gyermekeket oly módon kell
rászoktatni az olvasásra, hogy az számukra felnőtt korukban is szükségletté
váljék. A különböző rendezvények, pályázatok, rejtvényversenyek eredményesek
voltak, s a belépő gyermekek zöme rendszeres könyvtárlátogatóvá vált.
Az elmúlt évek olvasói igényei
erőteljesebben mutatták meg, hogy kialakult egy olyan olvasói réteg, amely
szinte szakkönyvtári feladatok ellátását követeli meg a könyvtártól. Az évek
során egyre növekvő tendenciát mutató könyvtárközi kölcsönzés lehetőséget adott
ez igények kielégítésére, de nem mentesítette a könyvtárat az alapvető művek
feltétlen beszerzésétől. Sajnos a könyvárak emelkedtek, ami az állomány nem
egyenletes gyarapodását eredményezte úgy minőségben, mint mennységben. Igen
nagy aggodalmat váltott ki ez a szerzeményezési labilitás, mely olvasók
elvesztéséhez is vezethetett volna. A könyvtár kollektívája szakmai és
gyakorlati tapasztalatait összefogva próbálta ezt az akadályt átlépni.
A könyvállományt hasznosan egészítették ki
a folyóiratok, melyek fajtái nehezen gyarapodtak a 21 év alatt. 1970. évre 35
féle lap járt, majd ezek közül a később a tájékoztatást nyújtó lapokat
bekötötték /visszamenőleg 1957-ig/. A köttetés költségeit a Pest Megyei
Könyvtár vállalta. Erre az időszakra a belső tartalmi munka is megújult - a
régi katalógust teljes egészében fel kellett bontani. A régi szakszámok
megváltozása által új szakmutató készült, mely egyúttal a raktári lapok alapján
a katalógus ellenőrzését is jelentette. A szakmai háttér törekvéseit erősen
akadályozta a még mindig megoldatlan tárgyi feltételek állapota.
A könyvtárterület bővítésére sokféle terv
született, hiszen az állománynövekedés, az olvasószolgálati munka, és nem
utolsósorban az olvasók számának emelkedése mind nagyobb, korszerűbb teret
kívánt a művelődéspolitikai irányelvek, utasítások végrehajtásához. A tervek az
országos normát figyelembe véve, és a valóság képe mindezt igazolja:
|
1970 |
Alapterület |
Polcfolyóméter |
|
Terv |
400 m2 |
560 |
|
Tény |
175 m2 |
393 |
1967-ben új helyiségbe költözik a könyvtár
/negyedszer/, 1970-re ki is nőtte. Szinte a Városi Könyvtár megalakulásától
számítva állandó probléma volt minden fórumon, előterjesztésében, tanácsi VB
jelentésekben - a könyvtár elhelyezése, alapterület, épületállaga és bútorzata.
Ezen akadályok ellenére a könyvtár
tartalmi munkáját meghatározta a fejlődésre való törekvés, a művelődési igényszint
növelésének korszerűsítése. Elkészültek a betűrendes, sorozati és
csoportképzéses szakkatalógusok a felnőtt- és gyermekrészlegben egyaránt.
Rendezvények író- olvasótalálkozók, rendhagyó irodalomórák, vetélkedők,
pályázatok, rejtvények sorozata a város kulturális életének vérkeringését
pezsdítette. A közművelődés egészében eddigi szerepe is nagy volt a
könyvtárnak, perspektivikusan feladatuk, jelentőségük egyre nőtt.
A könyvtár célja, hogy a város lakóinak
mind jelentősebb rétegei részesülhessenek a könyvtár szolgáltatásaiban, emelni
az olvasók és a kölcsönzések számát, a parasztság még nagyobb számú
bevonásával. Az 1972-es esztendőnek különös jelentőséget adott, hogy az UNESCO
nemzetközi könyv évvé nyilvánította. A társadalom figyelme ezért fokozottan a
könyv, s ezen keresztül a könyvtárak felé fordult. A propaganda munka így még
nagyobb jelentőséget kapott. Nyíltabbá vált a könyvtár kapcsolata, nem csak az
olvasókkal, hanem más szervekkel is.