Könyvtárak Nagykőrösön
A Szabó Károly Városi Könyvtár története
Olvasókörök, egyletek,
kaszinók
A különböző "társalgó egyletek",
kaszinók megalakulása Nagykőrösön kedvező fogadtatást nyert. Eleinte
magánházakban folytattak eszmecseréket a helyi és közügyekről egyes értelmiségi
csoportok. Tanárky Gedeon, Balogh Antal, Thegze László és Farkas János
kezdeményezésére 1838. január 1-jén, "Olvasó Társaság" nevű egylet
alakult a városban. Helyét a piactéri nagyvendéglő egyik szobájában jelölték ki.
Akkor még kevés tagja volt, s mindössze 3-4 lapot járattak. A lassan induló
egylet szellemi életét felgyorsította a 40-es évek politikája, mely úgy
taglétszámban (70-80 tag), mint az anyagi javak tartalmában is megmutatkozott.
A város gazdasági tevékenysége nem dicsekedhet országos hírnévvel, de a
kulturális élet területén országszerte ismertté vált.
Az Olvasó Társaság eleinte az akkor élő
nemesség társas kapcsolatát jelentette, ez viszont később a politikai élet
áramlatai hatására átalakult, kiszélesedett más rétegekre is. Az Olvasó
Társaság élete egyre jobban lüktetett, a tagok kezdték látni a haza és a
nagyvilág életét. Az önkényuralom idején minden társasági tevékenység
szünetelt, így az Olvasó Társaság is. Ahogy a nyomás enyhült, az Olvasó
Társaság életjelt adott magáról és újból működött.
Mivel a kaszinó nyújtja az egyedüli társas
érintkezés lehetőségét, a tagok száma szaporodott. Ezekben az években még a
zártkörűség, a nemesi származás a jellemző, de befogadták a város értelmiségét
is, kik a kulturális közélet területén "vezető elemnek" számítottak.
" A korszak vége felé kikristályosodik az egyre tisztultabbá érő felfogás,
a tagság egyetlen mértékegysége az egyéni becsület és a lelki nemesség, vagyis
feddhetetlen jellem és művelt lélek lett."/19/ A társaság új épületbe
költözött a Piactér és a kecskeméti út sarkán lévő Szikszay Lajos-féle házba.
1859-re felélénkül a társaság élete, ez évben már bált is rendeztek, melynek
bevétele az olvasó társasági könyvtár kialakítását szolgálta.
A társaság akkori elnöke "... az erős
magyar érzése mellett is széles látókörű európai műveltségű, dúsgazdag Inárcsi
Farkas Elek földbirtokos, később a város országgyűlési képviselője
..."/20/ Többször felvetődött a gondolat, hogy az Olvasó Társaság egyesüljön
az akkor már létrejött Polgári Körrel, úgy gondolták "hogy ilyen módon egy
szép és fényes olvasókör alakítassék"/21/.
A szellem művelését feladatának tekintő
két társaság társadalmi rétegkülönbsége, valamint a politikai áramlatok nem
egyértelmű értelmezése nem hozott eredményt a kezdeményezésnek. Így a két
kaszinó élete, hol mozgalmasan, hol csendesebben mozgatta a város közügyeit, az
ország történelmi eseményeivel párhuzamban. Mindkét társaság megalakulásának fő
célja volt a tagok "olvasottságát művelni"/22/.
Így az Olvasó Társaság a lapok járatása
mellett kialakította saját könyvtárát, melynek megalapozója Szalay József
jegyző volt 120 kötetnyi könyvvel. A kaszinó könyvtár fejlesztésére
megállapított évi forint összeg mellett a könyvadományozók közt olvashatjuk
Beretvás Albert, Széles Pál, Farkas Elek, Kubinyi Albert, Mocsy György és
Gubody Gedeon nevét. A könyvtár 3-4 lap száma évi 16 lapra emelkedett, pl.:
Pesti Napló, Budapesti Szemle, Budapesti Hírlap, Kolozsvári Közlöny, Bajai
Közlöny, Gazdasági Lapok, stb. A könyvtárban rendszeres kölcsönzést
biztosítottak, heti két alkalommal sajtófelolvasást szerveztek vitával
egybekötve, továbbá a helyben olvasást tették lehetővé. A társasági tagok
közvéleményében egyre erősebbé vált az a szellem, mely szerint: "... a
könyvtárt színvonalon tartani, gyarapítani kötelesség!"/23/
Így az Olvasó Társaság könyvtára
bútorzatában és kötetszámában is szépen fejlődött, hiszen a társaság egyik
eszmei célját jelentette. A könyvtárban 1500 kötet állt a tagok rendelkezésére.
1866-ban nagy fordulat következett be a társaság életében, felvette a Városi
Kaszinó nevet, mely egyben némi átformálódást is jelentett. A társaság még
ekkor sem tudja teljesen levetkőzni zárkózott voltát, a nemesi származást
feladni. Igaz, tágítja köreit az egyre több fiatal és a velük hozott szellem
(anyagi gondok is) a társaság további feladatát, célját átalakulásra készteti.
Tanárky Gedeon az elnöke a megújult Városi Kaszinónak. Az 1867. évi közgyűlésen
pozitív tapasztalatokról ad számot. A kaszinóvá bővült társaság új otthont
keres magának - többszöri helyváltoztatás után - 1898-ban az újonnan épül ún.
Nagy József ház (ma Szász Károly u. 1. szám) jobb szárnyába költözött. Az új
tág környezet a tagok létszámának növeléséhez is hozzájárult. A pezsdülő
társasági életet időnként anyagi gondok, belső szellemi ellentmondások
hátráltatják, de mindig sikerül "új alakban feltámadnia"/24/.
1903-ban hat évtizedes próbálkozás után a
két első társaskör egyesül, azaz a Városi Kaszinó és a Polgári Kör. A Polgári
kör 1843-ban szintén "Olvasó Társaság" címszó alatt alakult,
nagyrészt értelmiségi, de iparosok, földművelők osztályából. 1844-ben
"Polgári Kaszinó Társaság" néven szervezkedett. A társaság összekötő
szerepet játszott a szabadságharc mozgalmai között. Tagsága 192 fő, járatott
évente 7 politikai, 3 élc, 2 szépirodalmi, 5 ismeretterjesztő, s vegyes
tartalmú lapot. Könyvtára 1483 kötetből állt Cseri László könyvtárnok rendezése
alatt. A két társaság összeolvadása újszerű kulturális tevékenységet hozott létre
a "Nagykőrösi Kaszinó" címszó alatt. Elnöknek dr. Magyar Ambrust
választották titkos szavazással. A vagyoni helyzet tisztázása után korszerű
berendezés kialakítására került sor, s így a kaszinó otthona jó időre
megoldódott. A Nagykőrösi Kaszinó stabil művelődési centrummá vált.
Az első világháború viszontagságos évei
megpróbáltatást jelentettek a kaszinó életében is. A kaszinó könyvtára - az
idők folyamán sok válságot megérve - maradéktalanul tudta betölteni hivatását,
a tagok művelődésének szolgálatát. "Az évi jelentések egyhangúlag
hirdetik: "könyvtárunk már országos viszonylatban is számottevő..."
Könyvtárunk bővítése és szaporítása a vezetőségnek és könyvtári bizottságnak
legfőbb feladatát képezte. (1932) ... Könyvtárunk és olvasó terünk
látogatottsága és használata igen élénk ; tagjaink és családjaik dicséretesen
kihasználták a hatalmas könyvtárunk által nyújtott kulturális
előnyöket."/25/
Tóth Sándor és Sárközy Albert könyvtárosok
munkája eredményezte a kaszinó könyvtárának felvirágzását. A Nagykőrösi Kaszinó
100. évfordulóját a Dalmady Győző utcai új klasszicizáló-kuriális stílusú
épületben ünnepelte. A könyvtár állománya 4 785 kötet, szakok szerint
összeállított könyvjegyzékben. A kaszinó úgy a gazdasági helyzetét, mint
kulturális életét tekintve válságba került a második világháború idején. A
háború pusztítása itt is komoly rombolást végzett. A felszabadulás éveiben az
egyesület tevékenysége megszűnt. Megmaradt könyvtárának egy része a kialakuló
Népkönyvtár alapállományát képezte. A városi művelődést meghatározó két,
illetve későbbiekben egy kaszinó mellett még számos kisebb egylet, olvasókör
alakult a különböző társadalmi rétegeken belül. Mindegyik olvasókör, egylet
rendelkezett egy-egy kisebb könyvgyűjteménnyel, mely a tagok önművelését
szolgálta. Ezen gyűjtemények funkciójukban a XIX. - XX. században megalakuló
népkönyvtárak előhírnökei voltak. Az országban Széchenyi által elindított
mozgalom hatása Nagykőrösön is megmutatkozott, melynek eredményeként a
különböző társadalmi rétegek művelődési igénye megváltozott. E jelentős számú
társasági szervezkedések megmaradt jegyzőkönyvi bejegyzéseiből kitűnik a város
lakosságának a kultúra - azon belül a könyv, az olvasás - iránti tisztelete. A
második világháborút követően ezek az egyletek, olvasókörök megszűntek működni,
helyettük új művelődési lehetőségek nyílottak