Könyvtárak Nagykőrösön

A Szabó Károly Városi Könyvtár története

Olvasókörök, egyletek, kaszinók

A különböző "társalgó egyletek", kaszinók megalakulása Nagykőrösön kedvező fogadtatást nyert. Eleinte magánházakban folytattak eszmecseréket a helyi és közügyekről egyes értelmiségi csoportok. Tanárky Gedeon, Balogh Antal, Thegze László és Farkas János kezdeményezésére 1838. január 1-jén, "Olvasó Társaság" nevű egylet alakult a városban. Helyét a piactéri nagyvendéglő egyik szobájában jelölték ki. Akkor még kevés tagja volt, s mindössze 3-4 lapot járattak. A lassan induló egylet szellemi életét felgyorsította a 40-es évek politikája, mely úgy taglétszámban (70-80 tag), mint az anyagi javak tartalmában is megmutatkozott. A város gazdasági tevékenysége nem dicsekedhet országos hírnévvel, de a kulturális élet területén országszerte ismertté vált.

Az Olvasó Társaság eleinte az akkor élő nemesség társas kapcsolatát jelentette, ez viszont később a politikai élet áramlatai hatására átalakult, kiszélesedett más rétegekre is. Az Olvasó Társaság élete egyre jobban lüktetett, a tagok kezdték látni a haza és a nagyvilág életét. Az önkényuralom idején minden társasági tevékenység szünetelt, így az Olvasó Társaság is. Ahogy a nyomás enyhült, az Olvasó Társaság életjelt adott magáról és újból működött.

Mivel a kaszinó nyújtja az egyedüli társas érintkezés lehetőségét, a tagok száma szaporodott. Ezekben az években még a zártkörűség, a nemesi származás a jellemző, de befogadták a város értelmiségét is, kik a kulturális közélet területén "vezető elemnek" számítottak. " A korszak vége felé kikristályosodik az egyre tisztultabbá érő felfogás, a tagság egyetlen mértékegysége az egyéni becsület és a lelki nemesség, vagyis feddhetetlen jellem és művelt lélek lett."/19/ A társaság új épületbe költözött a Piactér és a kecskeméti út sarkán lévő Szikszay Lajos-féle házba. 1859-re felélénkül a társaság élete, ez évben már bált is rendeztek, melynek bevétele az olvasó társasági könyvtár kialakítását szolgálta.

A társaság akkori elnöke "... az erős magyar érzése mellett is széles látókörű európai műveltségű, dúsgazdag Inárcsi Farkas Elek földbirtokos, később a város országgyűlési képviselője ..."/20/ Többször felvetődött a gondolat, hogy az Olvasó Társaság egyesüljön az akkor már létrejött Polgári Körrel, úgy gondolták "hogy ilyen módon egy szép és fényes olvasókör alakítassék"/21/.

A szellem művelését feladatának tekintő két társaság társadalmi rétegkülönbsége, valamint a politikai áramlatok nem egyértelmű értelmezése nem hozott eredményt a kezdeményezésnek. Így a két kaszinó élete, hol mozgalmasan, hol csendesebben mozgatta a város közügyeit, az ország történelmi eseményeivel párhuzamban. Mindkét társaság megalakulásának fő célja volt a tagok "olvasottságát művelni"/22/.

Így az Olvasó Társaság a lapok járatása mellett kialakította saját könyvtárát, melynek megalapozója Szalay József jegyző volt 120 kötetnyi könyvvel. A kaszinó könyvtár fejlesztésére megállapított évi forint összeg mellett a könyvadományozók közt olvashatjuk Beretvás Albert, Széles Pál, Farkas Elek, Kubinyi Albert, Mocsy György és Gubody Gedeon nevét. A könyvtár 3-4 lap száma évi 16 lapra emelkedett, pl.: Pesti Napló, Budapesti Szemle, Budapesti Hírlap, Kolozsvári Közlöny, Bajai Közlöny, Gazdasági Lapok, stb. A könyvtárban rendszeres kölcsönzést biztosítottak, heti két alkalommal sajtófelolvasást szerveztek vitával egybekötve, továbbá a helyben olvasást tették lehetővé. A társasági tagok közvéleményében egyre erősebbé vált az a szellem, mely szerint: "... a könyvtárt színvonalon tartani, gyarapítani kötelesség!"/23/

Így az Olvasó Társaság könyvtára bútorzatában és kötetszámában is szépen fejlődött, hiszen a társaság egyik eszmei célját jelentette. A könyvtárban 1500 kötet állt a tagok rendelkezésére. 1866-ban nagy fordulat következett be a társaság életében, felvette a Városi Kaszinó nevet, mely egyben némi átformálódást is jelentett. A társaság még ekkor sem tudja teljesen levetkőzni zárkózott voltát, a nemesi származást feladni. Igaz, tágítja köreit az egyre több fiatal és a velük hozott szellem (anyagi gondok is) a társaság további feladatát, célját átalakulásra készteti. Tanárky Gedeon az elnöke a megújult Városi Kaszinónak. Az 1867. évi közgyűlésen pozitív tapasztalatokról ad számot. A kaszinóvá bővült társaság új otthont keres magának - többszöri helyváltoztatás után - 1898-ban az újonnan épül ún. Nagy József ház (ma Szász Károly u. 1. szám) jobb szárnyába költözött. Az új tág környezet a tagok létszámának növeléséhez is hozzájárult. A pezsdülő társasági életet időnként anyagi gondok, belső szellemi ellentmondások hátráltatják, de mindig sikerül "új alakban feltámadnia"/24/.

1903-ban hat évtizedes próbálkozás után a két első társaskör egyesül, azaz a Városi Kaszinó és a Polgári Kör. A Polgári kör 1843-ban szintén "Olvasó Társaság" címszó alatt alakult, nagyrészt értelmiségi, de iparosok, földművelők osztályából. 1844-ben "Polgári Kaszinó Társaság" néven szervezkedett. A társaság összekötő szerepet játszott a szabadságharc mozgalmai között. Tagsága 192 fő, járatott évente 7 politikai, 3 élc, 2 szépirodalmi, 5 ismeretterjesztő, s vegyes tartalmú lapot. Könyvtára 1483 kötetből állt Cseri László könyvtárnok rendezése alatt. A két társaság összeolvadása újszerű kulturális tevékenységet hozott létre a "Nagykőrösi Kaszinó" címszó alatt. Elnöknek dr. Magyar Ambrust választották titkos szavazással. A vagyoni helyzet tisztázása után korszerű berendezés kialakítására került sor, s így a kaszinó otthona jó időre megoldódott. A Nagykőrösi Kaszinó stabil művelődési centrummá vált.

Az első világháború viszontagságos évei megpróbáltatást jelentettek a kaszinó életében is. A kaszinó könyvtára - az idők folyamán sok válságot megérve - maradéktalanul tudta betölteni hivatását, a tagok művelődésének szolgálatát. "Az évi jelentések egyhangúlag hirdetik: "könyvtárunk már országos viszonylatban is számottevő..." Könyvtárunk bővítése és szaporítása a vezetőségnek és könyvtári bizottságnak legfőbb feladatát képezte. (1932) ... Könyvtárunk és olvasó terünk látogatottsága és használata igen élénk ; tagjaink és családjaik dicséretesen kihasználták a hatalmas könyvtárunk által nyújtott kulturális előnyöket."/25/

Tóth Sándor és Sárközy Albert könyvtárosok munkája eredményezte a kaszinó könyvtárának felvirágzását. A Nagykőrösi Kaszinó 100. évfordulóját a Dalmady Győző utcai új klasszicizáló-kuriális stílusú épületben ünnepelte. A könyvtár állománya 4 785 kötet, szakok szerint összeállított könyvjegyzékben. A kaszinó úgy a gazdasági helyzetét, mint kulturális életét tekintve válságba került a második világháború idején. A háború pusztítása itt is komoly rombolást végzett. A felszabadulás éveiben az egyesület tevékenysége megszűnt. Megmaradt könyvtárának egy része a kialakuló Népkönyvtár alapállományát képezte. A városi művelődést meghatározó két, illetve későbbiekben egy kaszinó mellett még számos kisebb egylet, olvasókör alakult a különböző társadalmi rétegeken belül. Mindegyik olvasókör, egylet rendelkezett egy-egy kisebb könyvgyűjteménnyel, mely a tagok önművelését szolgálta. Ezen gyűjtemények funkciójukban a XIX. - XX. században megalakuló népkönyvtárak előhírnökei voltak. Az országban Széchenyi által elindított mozgalom hatása Nagykőrösön is megmutatkozott, melynek eredményeként a különböző társadalmi rétegek művelődési igénye megváltozott. E jelentős számú társasági szervezkedések megmaradt jegyzőkönyvi bejegyzéseiből kitűnik a város lakosságának a kultúra - azon belül a könyv, az olvasás - iránti tisztelete. A második világháborút követően ezek az egyletek, olvasókörök megszűntek működni, helyettük új művelődési lehetőségek nyílottak


Tartalom Következő