Könyvtárak Nagykőrösön
A Szabó Károly Városi Könyvtár története 
Statisztikai adatok
elemzése 
A statisztikai adatokat 5 évenként
vizsgálom és próbálok átlátható képet nyújtani a könyvtár működéséről. Teljesen
átlátni a könyvtár munkáját azonban csak a korábban már feltüntetett
ismeretanyag birtokában lehet. 
Vizsgált időszakok: 
1./ 1980-tól - 1985-ig ; 
2./ 1985-től - 1990-ig ; 
3./ 1990-től - 1996-ig . 5.2.1.1. 
1980-tól - 1985-ig 
A nyolcvanas évek elején megindult a
könyvtár fejlődése, rendezése. Különvált a gyermekrészleg a felnőttrészlegtől,
kis időre megoldódott a helyhiány. A könyvtárat felújították, új
könyvtárigazgatót választottak, valamint a dolgozók száma tizenegyre
emelkedett. Fejlődött a könyvtárállomány, növekedett az éves beszerzési keret
200 000,-Ft-ra. A könyvtárnak ugyan még a nyolcvanas évek elején gyűjtőköri
szabályzata nem volt, valamint három év alatt négy igazgató váltotta egymást,
mégis a 1985-ös statisztikai adatokat vizsgálva nagyfokú fejlődést figyelhetünk
meg: 
| 
   Év  | 
  
   Olvasók száma  | 
  
   Könyvállomány nagysága  | 
  
   Kölcsönzött kötetek száma  | 
  
   Látogatók száma  | 
 
| 
   1980  | 
  
   3 514  | 
  
   67 488  | 
  
   83 249  | 
  
   28 506  | 
 
| 
   1985  | 
  
   4 949  | 
  
   83 689  | 
  
   89 056  | 
  
   35 659  | 
 
Míg 1980-ban az olvasók száma 3 514 volt,
1985-re több mint ezer olvasóval gyarapodott a könyvtár használóinak száma.
Körülbelül ilyen arányban nőtt a teljes könyvállomány nagysága, valamint a
látogatók száma, ennek ellenére a kölcsönzött kötetek száma sokkal kisebb
mértékben emelkedett. Az olvasók száma 1,4-szeresére, a könyvállomány nagysága
1,3-szorosára, a látogatók száma 1,3- szorosára nőtt, a kölcsönzött kötetek
száma pedig mindössze 1,06-szorosával növekedett. 
A következő táblázatban az 1980-as és
1985-ös év olvasószolgálati tevékenység mutatóit figyelhetjük meg: 
| 
   Megnevezés  | 
  
   Mértékegység  | 
  
   Év  | 
 |
| 
   1980  | 
  
   1985  | 
 ||
| 
   A lakosság olvasóinak %-a  | 
  
   %  | 
  
   12,6  | 
  
   17,8  | 
 
| 
   Egy lakosra jutó könyv  | 
  
   db  | 
  
   2,3  | 
  
   3,0  | 
 
| 
   Egy olvasóra jutó könyv  | 
  
   db  | 
  
   19,2  | 
  
   16,9  | 
 
| 
   Egy olvasóra jutó kölcsönzött könyv  | 
  
   db  | 
  
   23,7  | 
  
   17,9  | 
 
| 
   Egy lakosra jutó kölcsönzött kötet  | 
  
   db  | 
  
   2,9  | 
  
   3,2  | 
 
1980-ban a lakosság 12,6%-a, míg 1985-ben
17,8%-a volt a könyvtár olvasója. A könyvállomány gyarapodása előidézte az egy
lakosra jutó könyvek számának emelkedését. Az egy olvasóra jutó könyv 1985-re
csökkent, mivel az olvasók száma nagyobb mértékben nőtt, mint az állomány
nagysága. 
1985-től 1990-ig 
Az 1985-től 1990-ig a könyvtár szépen
fejlődött. Elkészült a gyűjtőköri szabályzat, gazdag zenei állományt
alakítottak ki a könyvtárban, de ennek használata korlátozott keretek között
folyt. Gyarapodott a folyóirat-állománya a könyvtárnak. Egyre nagyobb hangsúlyt
fektettek a helyismereti anyag gyűjtésére. 1990-ben a könyvár könyvállománya
jelentősen csökkent, ennek oka a következő: 1990 nyarán nagy állományellenőrző
leltárt tartottak, s ezzel egyidőben kiselejtezték a könyvtárból a tartalmilag
elavult műveket. Ez volt az első év, amikor a könyvtárak már nem a számok
bűvöletében éltek, hanem bátran kiselejtezték azt, ami arra érdemes volt. Ekkor
törölték az állományból a sok kommunista pártpolitikai propagandaanyagot. Ebben
az évben megszűntek a külterületi kölcsönzőhelyek, ezek feltupírozott adatainak
hiánya meglátszott a forgalmi adatokon, csökkenés figyelhető meg. 
| 
   Év  | 
  
   Olvasók száma  | 
  
   Könyvállomány nagysága  | 
  
   Kölcssönzött kötetek száma  | 
  
   Látogatók száma  | 
 
| 
   1985  | 
  
   4 494  | 
  
   83 689  | 
  
   89 056  | 
  
   35 659  | 
 
| 
   1990  | 
  
   3 696  | 
  
   78 978  | 
  
   63 601  | 
  
   21 647  | 
 
Az 1985-ös 4 949 olvasóból mindössze 3 696
beiratkozott könyvtári tag maradt. Ezzel együtt csökkent a kölcsönzések,
valamint a látogatók száma. 
| 
   Megnevezés  | 
  
   Mértékegység  | 
  
   Év  | 
 |
| 
   1985  | 
  
   1990  | 
 ||
| 
   A lakosság olvasóinak %-a  | 
  
   %  | 
  
   17,8  | 
  
   13,5  | 
 
| 
   Egy lakosra jutó könyv  | 
  
   db  | 
  
   3,0  | 
  
   2,9  | 
 
| 
   Egy olvasóra jutó könyv  | 
  
   db  | 
  
   16,9  | 
  
   21,4  | 
 
| 
   Egy olvasóra jutó kölcsönzött könyv  | 
  
   db  | 
  
   17,9  | 
  
   17,2  | 
 
| 
   Egy lakosra jutó kölcsönzött kötet  | 
  
   db  | 
  
   3,2  | 
  
   2,3  | 
 
Csökkent a lakosság olvasóinak aránya,
melynek oka többek között a tömegkommunikációs eszközök /TV, video/
térhódítása. A fiatalok egyre kevesebbet olvasnak, vesznek kezükbe könyvet. 
1990-től - 1996-ig 
Az 1990-es éveket romló pénzügyi helyzet
jellemezte. A beszerzési keret összege a hat év alatt szinte alig emelkedett.
Az egyre magasabb áron értékesített könyvek a vásárlást nagyon lekorlátozták. A
könyvtárnak kevés lehetősége van bővítésre, újítására. 
 
| 
   Év  | 
  
   Olvasók száma  | 
  
   Könyvállomány nagysága  | 
  
   Kölcssönzött kötetek száma  | 
  
   Látogatók száma  | 
 
| 
   1990  | 
  
   3 696  | 
  
   78 978  | 
  
   63 601  | 
  
   21 647  | 
 
| 
   1995  | 
  
   3 308  | 
  
   75 157  | 
  
   59 898  | 
  
   18 770  | 
 
| 
   1996  | 
  
   3 290   | 
  
   70 436  | 
  
   66 388  | 
  
   21 744  | 
 
A statisztikai adatokat elemezve
megállapítható, hogy a vizsgált években lassú csökkenés történt, kevesebben
iratkoztak be, kevesebb látogató, lényegesen kevesebb könyvet vitt ki mindkét
részlegben. Ennek okai a következők: 1985 és 1995-öt között a város lakossága 1
000 fővel csökkent. Nagy az elöregedés, az aktív életkorúak aránya egyre
kevesebb. Először csak a gyermekkönyvtárban éreztette negatív hatását a
demográfiai hullámvölgy, a 90-es évek elejére azonban már a felnőttrészlegben
is elsősorban a fiatalok aránya romlott. 1993-ra a Tanítóképző Főiskola
könyvtára is szépen fejlődött, ekkor már 15 000 kötettel rendelkeztek, nem
kellett már minden szakirodalomért a Szabó Károly Városi Könyvtárba jönniük.
Továbbra is működik a Konzervgyár szakszervezeti könyvtára, valamint három középiskolai
és öt általános iskolai könyvtár áll az olvasók rendelkezésére. 
 
| 
   Megnevezés  | 
  
   Mértékegység  | 
  
   Év  | 
 ||
| 
   1985  | 
  
   1990  | 
  
   1996  | 
 ||
| 
   A lakosság olvasóinak %-a  | 
  
   %  | 
  
   13,5  | 
  
   12,3  | 
  
   12,5  | 
 
| 
   Egy lakosra jutó könyv  | 
  
   db  | 
  
   2,9  | 
  
   2,8  | 
  
   2,6  | 
 
| 
   Egy olvasóra jutó könyv  | 
  
   db  | 
  
   21,4  | 
  
   22,7  | 
  
   21,4  | 
 
| 
   Egy olvasóra jutó kölcsönzött könyv  | 
  
   db  | 
  
   17,2  | 
  
   18,1  | 
  
   20,2  | 
 
| 
   Egy lakosra jutó kölcsönzött kötet  | 
  
   db  | 
  
   2,3  | 
  
   2,2  | 
  
   2,5  | 
 
Az 1990-es évektől egy lassú fejlődés
figyelhető meg az olvasószolgálat munkájában. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek
a munka minőségének javítására, az olvasók igényeinek teljes körű
kiszolgálására. 
Végezetül néhány szót szeretnék írni a
könyvtár terveiről, a jövőről. Ezekben az években, mint minden könyvtár, a
Szabó Károly Városi Könyvtár is hatalmas változáson megy keresztül. Megjelentek
a számítógépek, az adatbázisok, CD-ROM-ok, a könyvtárosoknak újra kell tanulni
a szakmát, meg kell barátkozniuk a számítástechnikával, az INTERNET-tel. A régi
módszerek eltűnnek, átadják helyüket az újaknak, változik a könyvtár - könyv -
könyvtáros - olvasó kapcsolata. A fontos az, hogy ezek a kapcsolatok ne
üresedjenek ki, hogy a hatékonyság ne menjen a személyesség, a bensőségesség
rovására. 
Terveik szerint az 1999. évben a könyvtár
számítógépes nyilvántartása elkészül, minden könyvtári műveletet gépesítenek, a
felszabaduló emberi kapacitást az olvasókkal való igényesebb foglalkozásra, a
széleskörű tájékoztatásra, a közhasznú ismeretek tárának kialakítására, a
helyismereti anyag részletes feltárására kívánják fordítani.