Nagykőrös művelődési helyzetképe
a két világháború között
4. Az iskolánkívüli népművelési tevékenység
Pest - Pilis - Solt - Kiskun
vármegye 1923. április 10-én kiadott szabályrendelete a Vallás- és
Közoktatásügyi Minisztérium 1922. 132-243. sz. rendelete alapján iskolánkívüli
népművelési bizottságot szervezett az egész vármegyére kiterjedő hatáskörrel. A
bizottság feladatát, célját Agorosztó Tivadar alispán határozta meg: "És
amikor mi, a polgártársaink bizalmából hatósági jogkörrel felruházott tisztviselők
a társadalmat önművelődési törekvéseiben irányítjuk és segítjük, egyúttal a
közigazgatás javításán is munkálkodhatunk. Minél műveltebb a gondjainkra bízott
társadalom, annál nagyobb a törvény iránti tisztelete, a hatósági intézkedések
iránt való megértése, mert átlátja azok szükségességét és helyességét. Ez pedig
alapja az állami rendnek, amelyet biztosítani a közigazgatásnak feladata."
A vármegye központi Iskolánkívüli
Népművelési Bizottsága tevékenysége nem volt egyenletes. Az 1927-37. közötti években
Dr. Bocsánszky Lukács vármegyei népművelési titkár munkássága alatt volt a
legjelentősebb.
Nagykőrösön az Iskolánkívüli
Népművelési Bizottság megalakításáig szervezett népművelés nem volt. A
bizottságot a vármegyei alispánnak 728-1924. Ikn. sz. rendelete alapján 1924.
november 16-án alakították meg. A bizottság elnöke Dezső Kázmér, alelnöke
Bánóczy Endre volt. Tisztikarának és tagjainak összetétele meghatározta a
népművelési tevékenység jövőjét. A polgármester és Váczy Ferenc kivételével
valamennyien konzervatív beállítottságúak voltak. 20 fő képezte a bizottságot,
önként belépő tagokból állt, akik évi tagdíjat fizettek.
Az iskolánkívüli népművelésnek
elsősorban iskola-pótló funkciót kellett betölteni, ugyanakkor a már bizonyos
iskolázottsággal rendelkezők részére, általános és továbbképző tanfolyamok
által iskola-kiegészítő funkciója volt.
Az előadások helyének, idejének,
az előadó nevének feltüntetésével hirdetőtáblákat helyeztek el a város
forgalmasabb részein, ugyanezt a helyi lapokban is közzétették. Meghívókat
küldtek egy éven keresztül a város intelligenciájának, és belőlük kialakult az
a társaság, akik már meghívó nélkül is látogatták az előadásokat. Az előadók a
kezdeti lelkesedés csökkenése után méltányos tiszteletdíjért zömmel a helyi
értelmiségből kerültek ki.
Az Iskolánkívüli Népművelési
Bizottság működését nagy mértékben befolyásolta pénzügyi helyzete, hiszen ennek
függvénye volt a tervezés s az abból kibontakozó munka. A népművelési
tevékenység költségeinek fedezésére három pénzforrás állt rendelkezésre: a
városi hozzájárulás, a vármegyei Központi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság
segélyalapjából juttatott összegek, és a Bizottság által szervezett
rendezvények bevételei. Ez az anyagi bázis meglehetősen bizonytalan volt. A
leghatékonyabb népművelési tevékenység 1927-30 között folyt a városban. Az
1927-28. tanévben 10 analfabéta tanfolyam működött, 118 „népies
ismeretterjesztő előadás” hangzott el. Működött még 7 továbbképző tanfolyam is.
Az előadók ekkor a népies előadásokért 10 P-t, az analfabéta tanfolyamon
óránként 3 P-t, a 3 hónapos továbbképző tanfolyamon heti két óráért 200 P-t, az
5 hónapos továbbképző tanfolyamért 350 P-t kaptak.
A Bizottság a népművelési munkát
kettős irányban indította meg, egyrészt a belterületen, másrészt a külterületen.
A városban a társadalmi szervezetekre építve azok helyiségeiben és a Városi
Szálló dísztermében került sor a népművelési alkalmakra, a külterületeken a
tanyaközpontokban.
Az ismeretterjesztő előadásoknál
sorozati előadások az szerveztek, egy-egy témakörre 2-5 előadást szenteltek.
A vetítettképes előadásoknak
különösen a gyerekek körében igen nagy sikere volt, de a felnőttek is szívesen
látogatták. A vasárnap délutáni vetítettképes előadások a Városi Szálló emeleti
nagytermében nagyon közkedveltek voltak.
Az elemi ismeretterjesztő
tanfolyamok beindításával megkezdődött az „írni - olvasni megtanult egyszerű
lélek” továbbképzése.
A továbbképző tanfolyamok iránt
is mutatkozott igény, két tanéven keresztül működött az építőiparosok
tanfolyama, míg a nyelvi (francia, német, eszperantó) és gyorsírástanfolyam
csak az 1927/28. évben. A tanfolyamot végző 76 hallgatóból 68-an sikeresen
vizsgáztak.
A női népfőiskolának 67
beiratkozott, 30-40 rendszeres és 20 végbizonyítványt kapott résztvevője volt.
A tanfolyam 106 órás volt, kb. egyforma arányban nyújtott irodalmi, történelmi,
művészeti, honismereti, egészségügyi és gazdasági ismereteket, de 42 óra a
német társalgás volt.
Az előadások és tanfolyamok
programját a vármegyei titkár bocsátotta a Bizottság rendelkezésére. A
népművelési mozgószínház létesítésének gondolata 1925-ben jelentkezett, de csak
1928. július 13-án kezdte meg működését az Uránia Mozgóban. "Nem üzletet,
hanem kultúrmissziót" kívántak betölteni létrehozásával. Fennállása alatt
egy jelentős közművelődési akciója volt, egy előadásokkal egybekötött
egészségügyi ismeretterjesztő filmsorozat az 1929-1930-as tanévben.
A Bizottság aktív munkájával
elérte, hogy Nagykőrös a vármegye 12 legjobb városa között 5-nek szerepelt.
Az 1930-as évektől fokozatosan
hanyatlott a népművelési tevékenység, egyre kevesebb pénzt tudtak e célra
áldozni. Az 1930-31. tanévtől kezdve már csak a külterületekre korlátozódott a
Bizottság szervező tevékenysége. A belterületen a különböző egyletek és
társaságok által szervezett népművelési előadások voltak. Az 1931-32-es évtől
egyre gyérült a tanfolyamok száma is.
Az iskolánkívüli népművelés
területén belül hozta létre a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az 1927-es
népkönyvtári akcióját is, erről azonban majd a könyvtáraknál kívánok
részletesebben megemlékezni.
Nagykőrösön a lehetőségekhez
képest kiemelkedő népművelési tevékenység folyt, összesen 52 analfabéta
tanfolyamot, 25 elemi ismeretterjesztő tanfolyamot, 15 továbbképző tanfolyamot,
618 népies és vetítettképes előadást, 65 műkedvelői előadást és mesedélutánt,
360 népművelési ünnepélyt rendeztek 8 év alatt. Az analfabéta tanfolyamok 2 000
hallgatója közül 1 200-an megtanultak írni-olvasni, az előadásoknak mintegy 3
600 hallgatója volt. A Pestmegye c. lap szerkesztőségének ezüst serlegét
jutalmul véglegesen Nagykőrös Iskolánkívüli Népművelési Bizottságának
adományozták