Nagykőrös művelődési helyzetképe
8. Közgyűjtemények, Könyvtári ellátottság,
Múzeum
Könyvtárak
Dolgozatom előző
fejezeteiben az iskolák történeténél könyvtáraik állapotát és bemutattam, így most
csak röviden foglalom össze az iskolai könyvtárak legfontosabb állományadatait.
Az elemi iskolákban
csak igen minimális mennyiségű könyv képezte a gyűjteményeket. A
tanonciskolában alig 600 kötet állt a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A
polgári leányiskolában közel 2 500 kötet, a polgári fiúiskolában 1 000 kötet
segítette az oktatást a vizsgált időszak végén.
Részletesen
ismertettem a gimnázium történeténél a könyvtár fejlődését is, a tanári
könyvtár 34 608, az ifjúsági 2 722 kötetből állt, katalogizálása is elkészült.
A tanítóképző könyvtárának gyarapodását is az intézet fejlődésével párhuzamosan
ismertettem. A tanári könyvtár 8 311, az ifjúsági 1 353 kötetből állt.
A Téli Gazdasági Iskolában 330 kötet segítette a szakképzést.
A népkönyvtárak
A népkönyvtár olyan
kölcsönzőhely volt, amelynek állományát nem tervszerűen fejlesztették,
tájékoztató szolgálatuk nem volt.
A nagykőrösi
népkönyvtárakról az első pontos adat a vizsgált korszakon belül 1927-ből
található. Ebben az évben a Vallás- és Közoktatási Minisztérium 1 500
népkönyvtárat adományozott az ország városainak. Pest - Pilis - Solt - Kiskun
vármegye 169-et kapott. Nagykőrös 13-at, egy városit és 12 tanyasit. A 13
könyvtár összesen 1 810 kötetet tartalmazott. A városi népkönyvtár 250 kötetes volt,
a tanyasi könyvtárak 130-130 kötetből álltak és az iskolákban nyertek
elhelyezést. Gyarapításukról a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium később
kívánt gondoskodni.
Dezső Kázmér
polgármester javasolta, hogy a helyi lapokban felhívásokat tegyenek közzé és
kérjék a lakosságot, hogy adományokkal gazdagítsák a népkönyvtárakat.
A városi népkönyvtár
gondozásával Bazsó Lajos nyugalmazott református lelkészt bízták meg. A
könyveket az 1928. évi költségvetés terhére típusonként más színbe kívánták
köttetni. Utasították a könyvtárost, hogy a forgalomról pontos statisztikát
vezessen. Tiszteletdíját a népművelési költségvetésből biztosították.
A könyvtárnak három
katalógusa volt, egy betűrendes, egy szakjegyzék és egy részletes
cédulakatalógus. (Ez nem pontosítható az iratban foglaltak alapján.)
A Vallás- és
Közoktatási Minisztérium 882-4. VIII. H. ü. 571. sz. rendelete alapján az
alábbi könyveket ajándékozta a könyvtárnak 1929-ben:
Egyed: Közjogi ismeretek
Scholtz: Egészségügyi ismeretek 1-2. köt.
Anthológia 1-2. köt.
Madách: Az ember tragédiája
Klebelsberg: Neonacionalizmus
Négyessy: Arany
Finnek, észtek
Ybl: Utolsó félszázad Magyar művészet
Megvásárolták a
"Nemzeti Színház megnyitásának története" és a "Bethlen Gábor
országalakító politikája" c. műveket is.
A könyvtár hetenként egyszer, 2 órát volt nyitva.
A polgármester arról
is gondoskodott, hogy Galántai Fekete Béla: Nagykőrös monográfiája c. műve mind
a 13 könyvtárban meglegyen.
1929. novemberében a
12 tanyasi könyvtárat 10-10 kötettel gyarapították.
A Népművelési
Bizottság is létesített könyvtárat a városban, 1932-ben. 547 kötetes volt,
Hankovszky Károly gondozta.
A városi népkönyvtár
az évek során szépen gyarapodott, 1932-ben Dezső Kázmér 212 kötetes adományával,
inárcsi Farkas László és mások ajándékainak köszönhetően már 3 500 kötetesre nőtt. Gondozását Nagy Lajos
látta el.
A népkönyvtárak
fejlesztésére a város évi 500-600 pengőt fordított. Kölcsönzési díjat az
olvasóktól nem szedtek. A korszak végéig a városi népkönyvtár gyarapodása már
nem volt jelentős. 1942-től Balanyi Béla gondozta az állományt.
Olvasókörök, egyleti
könyvtárak
A leggazdagabb
könyvgyűjteménnyel a Városi Kaszinó rendelkezett. A könyvgyűjtést rögtön a
megalakulást követően elkezdték. A közös vagyon jelentős részét fordították
könyvvásárlásra, köttetésre. 1924-ben 300 000 koronát használtak fel könyvtári
célokra, ebben az évben, a háború befejezése óta először, újból fűtötték egész
télen az olvasó helyiséget. „Mivel sok könyv elveszett, még több
megrongálódott, a takarékban levő 1 097 160 K felhasználásával elrendelik a
művek újra köttetését és 2 millió költségen újak beszerzését.”
A könyvtár
látogatottsága Horváth József szerint, aki „A Nagykőrösi Kaszinó százéves
története” c. könyvet megírta, igen élénk volt, kár, hogy számszerű adattal ezt
nem támasztotta alá. A könyvtárnak volt külön olvasóterme, ahol a folyóiratok
bekötött évfolyamain kívül a lexikonokat helyezték el. 1934-ben és 1940-ben
kiadták a könyvállomány jegyzékét. Az 1934-es 3 704 kötet, az 1940-es pedig 4
785 kötet könyvet tartalmazott. 8 könyvszekrény szolgált a tárolásra. Az 1924.
évben 24 féle periodikumot járattak. Hetente egyszer, hétfőnként lehetett
kölcsönözni, a kölcsönzési határidő 2 hét volt művenként. Minden kötet után 2
fillér használati díjat kért a könyvtáros. A befolyt összeget könyvköttetésre
és karbantartásra fordították.
A kaszinónak 1904-től
fogva volt könyvtárosa, 1912-től már egyszerre ketten, 1928-tól pedig hárman
látták el a feladatot. A könyvek feldolgozása cédulakartotékon történt és
betűrendes elrendezésű volt.
A többi egylet és
olvasókör nem dicsekedhetett ilyen szép könyvtárral. Míg a kaszinói gyűjtemény
zömében szépirodalmi művekből állt, az Iparoskör könyveinek nagy része szakmunka
volt. Az Iparosok Egyesülete 1876-ban alakult, a második világháború kitörését
megelőzően mindössze 300 kötetnyi könyvtáruk volt. Külön Ifjúsági Kört alkottak
az iparossegédek, adományokból 150 kötetet sikerült szerezniük a tagok számára.
A földművelők 14
olvasó egyletbe szerveződtek. Az olvasó egyletek egyik kiemelt célja volt a
művelt társalgás, hasznos könyvek olvasása, valamint a gazdasági ismeretek
terjesztése...
A városban alakult egyletek:
Központi gazdász
olvasó egylet - alakult 1862-ben, tagja 150 fő, 75 kötet + évente 4 lapot
járat.
Felszegi gazdász
olvasó egylet - alakult 1962-ben, tagja 218 fő, könyvtára 147 kötet, + évente 4
lapot járat.
Simon-féle olvasó
egylet (vagy Alszegi egylet) - alakult 1865-ben, tagja 125 fő, 3 lap évente.
Homok oldali egylet - alakult 1868-ban, tagja 102 fő, könyvtára 36
kötet, + 3 lapot járat.
Temető oldali gazdász
olvasó egylet - alakult 1868-ban. Tagja 110 fő, könyvtára 73 kötet, + 2 lapot
járat.
Gát oldali gazdász
olvasó egylet - alakult 1871-ben, tagja 116 fő, 3 lapot járat évente.
Szalai olvasó egylet
- alakult 1872-ben, tagja 124 fő, könyvtára 80 kötet.
Tormásközi gazdász olvasó egylet - alakult 1873-ban, tagja 150 fő,
3 lapot járat.
Kis-alpári olvasó egylet - alakult 1884-ben, tagja 109 fő, könyvtára
15 kötet, + 3 lapot járat.
Somodi-féle gazdász olvasó egylet - alakult 1890-ben, tagja 100
fő, 3 lapot járat évente.
Bokros oldali olvasó
egylet - alakult 1890-ben, tagja 148 fő, könyvtára 105 kötet, + 3 lapot járat.
Népkör - alakult 1895-ben, tagja 140 fő.
Vízállási olvasó egylet - alakult 1895-ben. (Bővebb adat nincs
feljegyezve.)
Három
könyvkereskedés, a Geszner-féle, a Németh-féle és Bazsó Kálmánné
könyvkölcsönzéssel is foglalkozott.
A város könyvtári
ellátottsága az ismertetett adatok alapján meglehetősen sok kívánni valót
hagyott maga után. Ezt akkor is látták a város vezetői, az anyagi lehetőségek
korlátozottsága miatt azonban komolyabb fejlesztésre nem nyílt lehetőség.