Nagykőrös művelődési helyzetképe

a két világháború között

Múzeum

A városi múzeum alapjául az Arany János Gimnázium szertárai, elsősorban a gazdag érem- és régiséggyűjtemény szolgáltak. Megtalálhatók voltak itt a környék néprajzi emlékei, de Arany relikviái is. A múlt század utolsó éveiben ásatások is folytak a határban, melyeket a város finanszírozott azzal a céllal, hogy a leletanyag Nagykőrösön, a leendő múzeumban kerüljön elhelyezésre, ez azonban nem valósult meg.

A városi múzeum létesítésére 1928. március 1-jén Dezső Kázmér tett alapítványt.

„A város fejlődésének és haladásának első feltétele, hogy legyen Nagykőrösnek egy olyan erős és öntudatos polgári osztálya, mely a város múltjának megismerése révén városépítő tevékenységét, politikai mentalitását és erkölcsi felfogását önzetlenül a város közösségének javára gyümölcsözteti. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a város múltjának történelmi emlékeit rendszeresen összegyűjtjük és mindenkinek alkalmat adunk arra, hogy azt a sok tapasztalatot, melyet őseink évszázadok folyamán összegyűjtöttek, minden nagyobb fáradtság nélkül megismerhesse... Amióta a város közönségének bizalmából elfogadtam a polgármesteri széket, egyik legfőbb törekvésem volt, hogy ezeket a hiányokat pótoljam és dicsőséges múltunk emlékeiből megmentsem mindazt, ami még menthető... Ennek tudatában azon előterjesztéssel fordulok a Tekintetes Városi Képviselőtestület elé, hogy méltóztassék a városi múzeum felállítását elhatározni. A felállítandó városi múzeum megalapítására 20 évi szolgálatom alkalmából a városnak ajándékozom az általam eszközölt gyűjtésekből összeszedett régiségeket és könyveket.”

Megfelelő helyet sajnos nem sikerült találni a múzeum számára, így aztán az anyag csak lassan szaporodott, bár a polgármester szorgalmazta a kőrösi határban végzett ásatásokat, és képzőművészeti kiállításokat is szerveztek, melynek során képeket ajándékoztak a múzeumnak.

Az irodalomtörténeti gyűjteményt Dezső Kázmér személyesen gyarapította, 1928. decemberében Petőfi-kéziratokat vásárolt. Az irodalomtörténeti gyűjtemény a gimnáziumban kialakított Arany szobában nyert elhelyezést, a városi muzeális anyag számára pedig a polgármesteri hivatalban, majd a városi művelődési házban találtak helyet. Az Arany-szobát Dr. Törös László, a városi gyűjteményt pedig Nagy Lajos kezelte. 1942-ben Dr. Balanyi Béla vette át Nagy Lajos munkakörét. Kiállításként csak az Arany szoba funkcionált, a többi anyag raktárszerűen volt elhelyezve.

1931-ben a múzeum ügyének támogatására megalakult a Nagykőrösi Múzeumkör. 1932. áprilisában tartották bemutatkozó estélyüket, amelyen Tittel Károly, a kör elnöke mondott megnyitót. Vázolta az egyesület célját, mely a város múltjának felkutatása volt. A rendezvényen Dr. Szabó Kálmán, a kecskeméti múzeum igazgatója előadást tartott a vidéki múzeumok iránti érdeklődés felkeltéséről, majd Dezső Kázmér a szabadtéri múzeumokról beszélt.

A városi múzeum anyagával 1932-ben a Nemzeti Múzeum is foglalkozott. Munkatársai ígéretet tettek, hogy amennyiben nemcsak helytörténeti, de a gyakorlati gazdasági anyag gyűjtését is szorgalmazzák, úgy anyagi támogatást is biztosítanak.

Sajnos a múzeum helyzete az 1930-as években sem javult, nem sikerült megfelelő épületet biztosítani a számára, a második világháború után alakulhatott csak raktármúzeumból igazi, a nyilvánosság számára is hozzáférhető gyűjteménnyé.

Tartalom Következő