A
Reggel, 1937. április 19.
Új
Jeritza Mária született vasárnap
a
Városi Színházban
(A Reggel tudósítójától.) Jelentem, hogy a Városi Színház vasárnap délutáni
előadásán
új színpadi
csillag lobbant fényre a Pesten eddig ismeretlen Hajmássy Ilona személyében!
A megbetegedett Németh Mária szerepét
vette át háromnapi és három éjszakai próba után Kálmán Imre Josephine
császárnő-jében s úgy megjelenésével, mint szárnyaló, gyönyörű, kristálytiszta
hangjával, már a délutáni gyengébb ház közönsége előtt is
tomboló
sikert aratott!
Hajmássy Ilona tehetségének felfedezése
nem a budapesti közönségre hárult feladatként! Már Budapest előtt szerződtette
a bécsi Staatsoper s első bécsi operai szereplése után hároméves szerződést
kapott Hollywoodba, legkomolyabb sztárgázsiszámba menő fizetéssel
(szeptemberben már el is hagyja a kontinenst, hogy szerződésének eleget
tegyen). Ami ezúttal ránk t tartozik: beszámolni a fiatal énekesnő pesti, vasárnap
délutáni "try-out"-járól.
Fél ház, köztük nagy számmal színházi
emberek ültek a nézőtéren. Hajmássy Ilona Németh Mária átalakított ruhájában és
- ifjú szőkeségének elbűvölő fényében lépett a színre. Hosszantartó
"bizalmi" taps fogadta. Néhány prózai szó után belekezdett Josephine
első áriájába. Halkan és fagyottan hagyták el ajkait az első hangok, a
színésznő, aki a rövid próbák alatt a dalszövegeket sem tudta precízen
betanulni, ájult szorongással figyelte a súgót. Aztán egyszerre magához tért és
valamilyen
egeket ostromló nekiszántsággal kinyílt, felhasadt a torka, a szíve,
egész pompázatosan érdekes, jeritzaian
magas és karcsú alakja felszabadult a bűvölet alól, hangja édes és meleg szárnyalással
töltötte be a nézőteret s rövid első áriáját hosszantartó, ismételtetni akaró,
dübörgő taps fogadta.
A csata öt
perc alatt eldőlt.
Petráss-i mosolya, fitos kis arcocskája,
érzékien simogató meleg hangja, melyet mintha külön a szívéből táplálkozó
villanyáram fűtene kivívták számára a győzelmet! A remegő hangú színésznővel
váltottunk előadás közben egyetlen szót a kulisszák mögött. Nem akarta elhinni,
hogy sikere van, de fénylő pupillái meghazudtolták ajkai. A szemei tudták,
hogy: sikerült!... Ezt mi is örömmel, szeretettel, szívesen bizonyítjuk.
(egyed)