A nagykőrösi zsidóság története
V. ZÁRSZÓ - TALPRAÁLLÁS 1945 UTÁN
A nagykőrösi zsinagóga belső falán
elhelyezett mártírtáblára 414 nevet róttak a túlélők. E nevek fiatalokat,
aggokat, özvegyeket, csecsemőket, teljes családok tagjait takarják.... mindannyiukat
elpusztította a náci halálgépezet.
A megmenekültek számára a hazatérés nem
volt egyszerű feladat: heteket, hónapokat vett igénybe 1945 nyarán és őszén.
Az élet azonban lassan újraindult. Az
1945. július 2-ától összeülő bizottság - amely az önálló iparosok,
jogosítványosok igazolásával foglalkozott - már a hónap elején felvette
névsorába Schillinger Ferenc elöljárósági tagot. Az 1945. évi demográfiai
kimutatás már 1 házasságot is regisztrált a zsidó hitközség körében.
A hitközség azonnal újjászerveződött. A
szervezett közösségi élet felélesztésében Rőmer Lajos, Klein Dezső, Winkler
Mihály, a Benedek-família életben maradt sarjai, valamint Dr. Feldmájer György
és felesége játszottak jelentős szerepet. Dr. Feldmájer György ügyvéd egészen
haláláig, 1977-ig volt a helyi hitközség elnöke.
Tíz éven keresztül állandó kántort
fizetett a hitközség; eleinte Steinberger Lajos (1953-ig), majd Goldstein Jenő
személyében. Goldstein kántor 1957 júliusában, a nagy kivándorlási hullám idején
hagyta el az országot. Innentől kezdve nincs állandó kántora a hitközségnek.
Sokáig Goldstein Lajos Szegedről, majd Ingberg Miklós Szolnokról utazott
alkalmanként Nagykőrösre, hogy ellássa a kántori teendőket. Jelenleg Köves
Gyula tanár jár át Kecskemétről előimádkozni, aki tanítja is a városban élő
zsidó fiatalokat.
A mai nagykőrösi zsidó közösség
hozzávetőlegesen 48-50 főt számál, amely működteti zsinagógáját, karbantartja
gyönyörűen gondozott temetőjét. A nagyobb ünnepek alkalmával, a többnyire Budapestről
érkező rabbi vezette Istentiszteletre mindig megtelik a kőrösi zsidó templom. A
hitközség jelenlegi elnöke Feldmájer Sándor.65