Nagykőrös művelődési helyzetképe
Nyomdák, könyvkiadás
Nagykőrösön 1876-ban
kezdte el működését az első nyomda, Ottinger Ede létesítette. A századforduló
idején nyílt a második, mely Bazsó Lajos tulajdona volt 1924-ig, ekkor eladta
Dajka Lajosnak, aki a kis nyomdát hamarosan a környék egyik legnépszerűbb
üzemévé fejlesztette. Itt nyomták eleinte a Nagykőrös és Vidéke c. lapot, majd
a Duna - Tisza-közi Hírlapot. A Dajka nyomdában jelentek meg az Arany
János-Társaság évkönyvei és egyéb kiadványai is. Erre a célra külön betűtípust
vásárolta nyomdászmester. Szép illusztrációkat is készített. A nyomda a 2.
világháború idején is végig működött.
A harmadik nyomdát az
első világháború után Székely Albert könyvkereskedő létesítette. Mivel nem
létezhetett a mindennapi munkát és kenyeret biztosító újság nélkül, ő is
próbálkozott újságszerkesztéssel, ez azonban nem volt sikeres, ezért hamarosan
feladta vállalkozását.
A negyedik nyomdát
Dr. Kiss László ügyvéd alapította a Nagykőrös és Vidéke számára. Két másik
vidéki lap előállítását is elvállalták, néhány év után azonban ez az üzem is
megszűnt.
Az ötödik nyomdát
Nagy Sándor könyvkereskedő alapította az 1920-as évek végén. Mivel nem kapott
lapindítási engedélyt, a jól berendezett üzemet eladta 1932-ben V. Szűcs
Sándornak, aki már 1923. óta szerkesztette a kiöregedett Ottinger nyomdában a
Nagykőrös Kocsér Kécske Híradóját. V. Szűcs Sándor Farkas Sándort vette maga
mellé nyomdásznak. Nagy Sándor nyomdája volt az Arany János nyomda, melyet V.
Szűcs tulajdonában Híradó nyomdának neveztek el.
Sajnos a helyben
készült könyveknek csak kis töredéke található meg az Arany János Múzeum
könyvtárában, így csak néhány tucatot sikerült megnéznem. Az Országos Széchenyi
Könyvtárba kötelespéldányként beküldött anyagok áttanulmányozása lehetetlen
volt e dolgozat keretei között, ez egy külön tanulmány témája lehetne.
A korabeli irodalmi
ízlést reprezentálják azok a helyi kiadványok, amelyek az Arany János Múzeum
könyvtárában fellelhetők:
Székely Miklós: Álmokat ringatok 1934, Híradó
Irredenta rigmusok a kerti ebédről 1926, Ottinger
Sánta Béla: Pihenőre 1897, Bazsó
A nagykőrösi öreg prepák albuma 1937, Híradó
Körmöczi László: A világnyelv kérdése és Kalmár György 1933, Dajka
Írházi Ambrus:
Nagykőrös története a Rákóczi-féle szabadságharc alatt 1935, Dajka Medgyasszay
Vince: Tüzet hozok ... 1940
Fodor Lajos: Mire a levelek lehullnak
Könyvkereskedelem
Nagykőrösön négy
könyvkereskedés működött a két világháború közötti időszakban: Bazsó Kálmánné,
Geszner Jenő, Nagy Sándor és Németh Sándor üzletében lehetett olvasnivalót
válogatni. Geszner Jenő és Nagy Sándor az árusításon kívül könyvkötéssel is
foglalkozott.
1930. május 18-án
tartották az első Könyvnapot a városban. „A vasárnapi nagy program egyik
kiemelkedő pontja volt a könyvnap. A négy könyvkereskedő közül csak ketten,
Németh Sándor és Bazsó Kálmánné vettek részt az akcióban. Ok, hogy a kiadók
csak készpénz fizetése ellenében szállítják az akció könyveket. Az olcsó
kiadásoknak nem várt sikere volt. 5-600 kötetnyi könyv kelt el a megelőző
napokon és vasárnap, de ez a mennyiség a héten még felemelkedik ezerre. Nagy
eredmény ez Nagykőrősön, ahol évente a helyi boltokban alig kel el pár száz
kötet könyv. Az első siker sok értékes tapasztalatot nyújt a jövőre is. Ezután
minden évben lehet és kell Nagykőrösön könyvnapot tartani.”
Az 1939-es Könyvnap
érdekessége az volt, hogy nem a szépirodalmi, hanem a szociálpolitikai munkák
aratták a legnagyobb sikert. Legjobban Kodolányi, Féja Géza, Kovács Imre
könyvei fogytak, de nagy sikere volt az Éber - Takács Műveszettörténetnek is.
Sokat eladtak Móricz, Babits és Jókai műveiből is.
Az 1940. évi
könyvnapot az Arany János Bajtársi Egyesület szervezte, június 2-án. A Turul
Szövetség könyvkiadójának kiadványait árulták, Szabó Dezső: Az egész látóhatár,
Veres Péter: Az Alföld parasztsága, Kodolányi János: Suomi titka, Sinka István:
Vád, Tatay Sándor: Jelek a porban c. műveit.